Milyen magokat választhatok a Bios Bio Urnához?

Jelenleg az alábbi fafajták magjai közül választhat.

 Páfrányfenyő (Ginkgo Biloba)

Az egyik leghosszabb életű lombhullató, gyógynövényként ismert fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek. Ellenálló a betegségekkel, kártevőkkel, környezeti hatásokkal szemben. Jellemzően 20-35 méteresre nő, de egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. A fiatal példányok karcsúak és kevésbé elágazók, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Levelét – mely tavasztól őszig szedhető – gyógyászati célokra használják főként vérkeringést javító és értágító hatása miatt.

Vörös Tölgy (Quercus Rubra) – ősztől rendelhető!

Amerikai tölgynek is hívják, mivel Észak-Amerika keleti felén őshonos, ugyanakkor Nyugat-Európa parkjainak kedvelt díszfája. A fa 30-35 méter magasra nőhet, a hazai tölgyfajoknál gyorsabban. Koronája jellemzően nagy, telt, gömbös, lombja ősszel vörösesbarnára vagy élénkvörösre színeződik, nevét is erről kapta. Sárgászöld porzós barkái áprilisban nagy csomókban csüngenek a zsenge hajtásokon; a rövid nyélen lógó termős virágok a levelek hónaljában rejtőznek. Várhatóan 2014 ősztől rendelhető!

 Magas Kőris (Fraxinus Excelsior)

20-40 méter magasra növő lombhullató fa, mely Európa nagy részén az egyetlen fatermetű olajfaféle. Az északi félteke mérsékelt övi erdeiben él ez a karcsú, egyenes törzsű, laza lombozatú, nagy koronájú fa. Köves, sziklás talajon is jól megél, középhegységeink egyes szurdokerdőiben illetve meredek véderdőben fő fafajjá vált. Kedveli a meszes talajt, szárazságtűrő, melegkedvelő. A sótartalmat és a szennyezett levegőt egyaránt kiválóan tűri; a szikes, illetve szennyezett területek, az utak melléke és a városok fásítására egyaránt kiválóan alkalmas. Fiatalon mérsékelten árnytűrő, később erősen fényigényes. Korán, még a lombfakadás előtt, többnyire március–áprilisban, viszonylag rövid ideig virágzik. Virágait a szél porozza be, ezért sok virágport termel. Termései télen is az ágakon maradnak.

Korai Juhar (Acer Platanoides)

Tekintélyes megjelenésű, középmagas (30 méterre nőhet), lombhullató fa, akár 200 évig is elélhet. Nevét onnan kapta, hogy virágai tavasszal az elsők között nyílnak. A távoli észak kivételével csaknem mindenütt megtalálható Európában, a Kárpát-Medencében főleg a hegyvidékeken, de parkfának is gyakran ültetik. Koronája kerekded: többnyire tojásdad, de a magányos példányoké egyre inkább a gömbhöz közelít. Virágai néhány nappal a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben, márciustól májusig nyílnak. Lombozata ősszel élénksárgára vagy pirosra színeződik. A száraz levegőt és a sekély talajt rosszul viseli, de a síkvidékeken előnyben van a hegyi juharral szemben.